Szemléletmódformálás és mentalitásreformMunkakultúra alapprogramok
Javaslattételi kultúra
Ez a program nem képzésként indul – hanem egy kérdéssel: „Mi lenne, ha nálunk minden munkatárs gondolkodna is, nem csak végrehajtaná a feladatait?” A javaslattételi munkakultúra azokhoz szól, akik egy megoldásfókuszú, felelősségvállaló és gondolkodó munkaszervezetet akarnak.
- Időkeret
- 1–3 nap
- Kinek szól
- Munkatársak, Vezetők
- Helye a katalógusban
- Szemléletmódformálás és mentalitásreform › Munkakultúra alapprogramok
- Típus
- Szemléletmód és mentalitás munka- és értékszemlélet tréningek
Hol fejleszt a tréning?
A DFT iránytű modellje: a sötét pont a tréning fókusza.
- MunkaszervezetHogyan?
- Munkatársi kompetenciákHogyan?
- Vezetési területekHogyan?, Egyén
Miért létezik a tréning?
Vízió – Milyen munkaszervezetet építünk?
Ez a program nem képzésként indul – hanem egy kérdéssel: „Mi lenne, ha nálunk minden munkatárs gondolkodna is, nem csak végrehajtaná a feladatait?” A javaslattételi munkakultúra azokhoz szól, akik egy megoldásfókuszú, felelősségvállaló és gondolkodó munkaszervezetet akarnak. Ahol nem a vezetőnek kell mindig dönteni – hanem a döntés mögött valódi javaslat van. Ez a program a gondolkodási folyamatok aktiválásán keresztül formálja át a működést – ott hat, ahol a legmélyebb változás születik: abban, hogyan hozunk létre szervezeti válaszokat.
Miért most? Miért így?
Egy működési minta akkor válik szokássá, ha legalább 41 napig következetesen jelen van. De nincs idő kivárni, hogy ez magától megtörténjen. Ez a program nemcsak elméletet mutat – hanem megmutatja, hogyan kell megcsinálni. Lavinaszerű változást indít el:
- elindítja a tudatos gondolkodási folyamatokat azoknál, akik cselekednek,
- beindítja a felelősségi viszonyokat ott, ahol eddig csak utasítás volt,
- és lehetővé teszi, hogy a munkatársak tudatosan uralják a saját folyamataikat – úgy, hogy közben nem válik szét a szervezet gondolkodókra és cselekvőkre.
Ez nem csak tréning. Ez egy új működés első napja. És a kérdés az: Mit javasolsz?
Fejlesztési helyzet
- A munkatársak gyakran kérdeznek – de nem javasolnak.
- A döntések sokszor egy szűk körben születnek – felelősség nélkül.
- A gondolkodás és a cselekvés szétválik – és ezzel lassul, torzul a működés.
- A vezetők túl sok döntést hoznak – túl kevés információval.
- A szervezetben nem az dönt, aki a legjobban ért hozzá – hanem akitől kérdezik.
- A vezetők válláról nem lehet minden terhet levenni – de a gondolkodást igen.
- És ezzel felszabadulhatnak arra, amiben valóban dönteniük kell.
Tartalom
A program egy rövid, közös elméleti alapozással indul, hogy a résztvevők egy nyelvet beszéljenek: mit jelent a javaslattétel, és hogyan válik működési minőséggé – nem véleménnyé, nem kérdéssé, és nem eseti gesztussá. A résztvevők elsajátítják, hogyan épül fel egy működő javaslat a mérés – elemzés – következtetés – javaslat logikájára építve. Nem technikát tanulnak, hanem azt, hogyan tudják a saját helyzetükből kiindulva értelmes, célirányos és megvalósítható javaslattá formálni a gondolataikat. A javaslattétel így nem kommunikációs gyakorlat, hanem döntés-előkészítő gondolkodás. A program fókuszában az áll, hogy a javaslattétel: -önálló, tudatos gondolkodási folyamat legyen, -felelősségvállalással társuljon, -és hozzáadott értékként jelenjen meg a működésben. A program során a résztvevők: -feltárják, hol akad el a javaslattétel, ahol egyébként lenne rá lehetőség; -azonosítják a gondolkodást gátló mintákat, és új, működtethető mintákat dolgoznak ki; -újradefiniálják a javaslattétel szerepét és pozícióját a szervezeti működésben; -közösen megtervezik, hogyan épülhet be a javaslattétel a mindennapi gyakorlatba – csatornák, ritmus, visszacsatolási rendszer mentén; -kiválasztanak néhány kulcshelyzetet, ahol elindítják a működést; -és végül megállapodásokat kötnek: ki, mikor, milyen formában vállalja a javaslattételi működés elindítását – ezzel aktiválják a rendszer indulását. A javaslattétel így nem csak működésbe épül be – hanem gondolkodásból induló működést hoz létre.