Nonverbális kommunikáció: tesztbeszéd

Általános tapasztalat, hogy ha valaki szóban és – egyidejűleg – a testével ellentétes tartalmat kommunikál, nem a szava, hanem a teste lesz a maggyőzőbb. A kutatások egybehangzó tapasztalatai szerint a nonverbális jelzések 4,3x akkora hatást érnek el, mint a verbálisok, a személyes kommunikációnak csak a 35%-a történik szavakkal, a 65%-a nonverbálisan. Mégis hajlamosak vagyunk többet törődni a célra orientált verbális eszközeinkkel, minta nonverbálisakkal. Sokan azt hiszik, hogy a test ösztönösen működik, annak működ(tet)ését nem kell úgy tanulni, mint a verbális eszközöket és módszereket.

• Az a társadalmi közeg, amelyben a nonverbalitásnak működnie kell, világszerte kettős arcot-tendenciát mutat. Egyrészt gyors tempóban terjed a durvaság, bárdolatlanság (hangnemben és gesztusokban is), másrészt nem csökken, hanem inkább nő a “keep smiling” iránti igény.
• Ma is abszolút érvényes Shakespeare megállapítása, amely szerint minden szónok két beszédet tart: az egyik, amit látunk, a másik, amit hallunk.
• Különféle kultúrák ( hagyományok, beidegződések, stb.) rendkívüli intenzitással találkoznak – illeszkednek és ütköznek - a „világfaluban”, számtalan, verbálisan alig kezelhető konfliktust gerjesztve. (pl, az érintés szerepe és megítélése).

• mimika
• testtartás
• térköz (proxemika)
• tekintet
• kéztartás, lábmozgás
• szemkontaktus
• ölelés
• érzelmi-indulati mozgásformák
• öltözködés, hajviselet
• krokémika ( a kommunikációs folyamat időviszonyai), stb.
• A nonverbalitás nemi meghatározottsága.( pl. reakció stresszhelyzetre.)

Annak felismerése, illetve tudomásul vétele, hogy kivétel nélkül minden tatralmi (verbális) kommunikációt kísér valamilyen metakommunikáció. Tájékozódás a nonverbális befolyásolási technikák módszereiről és szerepéről, különös tekintettel az irányítói feladatokra. Konfliktus feloldás, indulatok, gondolatok „jó szélbe” fogása, érzelmi komfortérzet megteremtése és megőrzése a nonverbalitás alkalmazásával.