Kompetenciafejlesztés implementációigMentális kompetenciák és önismeret fejlesztése
EQ: érzelmi inteligencia
Az érzelmeket negatívan megítélő Arisztotelésztől a XIX. század végi Howler Gardenig, aki először használta az „érzelmi intelligencia” kifejezést, a tudomány hosszú utat járt be, a többi közt olyan gondolkodókkal, mint Descartes, Darwin vagy Freud.
- Időkeret
- 2 nap
- Kinek szól
- Munkatársak, Vezetők
- Helye a katalógusban
- Kompetenciafejlesztés implementációig › Mentális kompetenciák és önismeret fejlesztése
- Típus
- Kompetenciafejlesztő tréningek
Hol fejleszt a tréning?
A DFT iránytű modellje: a sötét pont a tréning fókusza.
- Munkaszervezetnincs kiemelt pont
- Munkatársi kompetenciákEgyén
- Vezetési területeknincs kiemelt pont
Miért létezik a tréning?
Az érzelmeket negatívan megítélő Arisztotelésztől a XIX. század végi Howler Gardenig, aki először használta az „érzelmi intelligencia” kifejezést, a tudomány hosszú utat járt be, a többi közt olyan gondolkodókkal, mint Descartes, Darwin vagy Freud. Ma már – persze, az idegtudományok, az agykutatások fejlődése révén is – köztudott, hogy az embereket végső soron (!) az érzelmeik irányítják, még ha nem is mindig tudatosan. Ezért nőtt meg mindenféle interperszonális kapcsolatban az érzelmi intelligencia jelentősége.
Fejlesztési helyzet
- A gazdasági életben, de általában a szervezetek életében manapság túlsúlyra jutottak a racionális elemek: tervezésben és végrehajtásban is,
- Számos példa bizonyítja, hogy azok a (munka)szervezetek eredményesebbek ( profitban is), amelyek irányítóinál és légkörében az érzelmi intelligencia folyamatosan jelen van és működik.
- Amikor egyes gazdasági szervezetek „érthetetlenül” tönkrementek, mert a legjobb munkatársaik elhagyták, akkor az okok legjelentősebbjei közt találták az érzelmi intelligencia szegényességét, esetlegességét vagy teljes hiányát.
Tartalom
Az érzelmi intelligencia öt fő területe:
1. öntudatosság és önkontroll: 2. empátia, 3. társas készség, 4. személyes befolyás, 5. jövőkép és –célalkotás.
Eredmények
Megalapozott tudás a résztvevőknek a témával összefüggő képességeiről, azok színvonaláról és fejleszthetőségéről, illetve hasznosíthatóságáról. Megismerkedés a mindennapi gyakorlatban alkalmazható eszközökkel, megoldásokkal, „praktikákkal”.